Amikor Elizeus megkérdezi ezt az asszonyt, hogy mit szeretne, mivel fejezhetné ki iránta való háláját, nem kér semmit, nem mondja, hogy úgy szeretne, vagy úgy szeretett volna egy gyereket. Pedig berendezett neki egy szobát. Jött egy idegen, akit meghívott enni, majd szobát rendezett be neki, hogy otthon érezhesse magát, hogy otthon legyen nála. Otthont teremtett maguknál Elizeusnak. Ez az asszony, akinek nem volt gyereke, anyaként viselkedett, és anyaként viselkedett Elizeussal szemben. Úgy rendezett be neki egy szobát, ahogy a szülő a gyerekének berendezi. Ez az asszony helyet készített az otthonában annak, aki jön. És Isten elfogadta ezt a helyet, ezt a nagyon tapintatos meghívást, és először vendéget adott, akit befogadhatott, majd gyermeket, akinek otthont adhatott.
"Csináljunk neki egy kis felső szobát! Tegyünk be neki oda ágyat, asztalt, széket és lámpát..." (II.Kir 4,10)
2017.07.02. 14:38 esmondta
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr5912635413
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.