Mintha csak kicsúszna Péter száján, hogy milyen jó az Isten dicsőségében és közelségében, hogy maradni akar. Talán nem is érti meg teljesen, hogy mi történik, csak azt érzi, hogy most jó, hogy ebben szeretne maradni.
Az Atya válasza, mintha arra figyelmeztetne, hogy nem is kell egyáltalán semmit sem mondani, csak oda kell figyelni, csak hallgatni kell Jézusra. Engedni kell Őt is szóhoz jutni. Elég jelen lenni, és esélyt adni Jézusnak, hogy szóljon, esélyt adni magunknak, hogy meghalljuk Őt, és esetleg meghalljuk az Atyát is: "Ő az én szeretett Fiam, Őt hallgassátok!" (Lk 9, 35)