Megkísértette vagy megpróbálta. Miben is? Mit fogad el Ábrahám Istentől?

Isten azt kéri Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát, akit Ő adott neki, akikhez az ígéretek kötődnek. Nem az érzelmi oldaláról akarok most elmélkedni, hanem arról, hogy milyennek fogadja el Ábrahám az Istent. Hogy mit mutat meg kettejük kapcsolatáról. Ábrahám a bizalmáról tesz tanúságot. Azt mondja, hogy bármit képes megtenni, amire az Isten hívja, mert tudja, elhiszi, hogy végül jó lesz. Mindent rá mer bízni az Istenre, mert bízik Benne, bízik abban, hogy az Isten tudja, mit csinál, tudja mit kér és miért kéri. És ez elég Ábrahámnak. Istennek nem kell magyarázkodnia, nem kell elmondania, hogy mi lesz a vége, hogy miért kéri ezt, "vakon bízik Benne" Ábrahám. Isten megpróbálta, hogy ezt elbírja-e még a kapcsolatuk, és elbírta. Ábrahám ez életében soha nem tudta meg, de ennek az Istennek lett 'előképe', aki hajlandó szeretetből feláldozni Fiát, az Egyetlenét, akit szeret.

Milyen az Isten? Milyennek fogadja el Őt Ábrahám?

Titok. Soha sem ugyanolyan. Kiismerhetetlen. Szabad. Egyszerűen egy más perspektívában gondolkodik. És kihívó. Arra hív, hogy merjük elengedni a logikus lépéseinket, hogy merjünk Rá hallgatni, akkor is, ha úgy tűnik, hogy ez ellentmond mindannak, amit eddig tettünk, együtt építettünk, az Istennel együtt; akkor is, ha fáj; akkor is, ha nem értenek meg; ha egyedül kell mennünk; ha nem tudunk értelmes választ adni, hogy miért ezt tesszük, mert emberi szempontból, nem értelmes. Arra hív, hogy merjük elengedni a saját elképzelésünket, és merjünk hallgatni az Istenre. Hogy bízzunk Benne, akkor is, ha őrültségnek tűnik, amit kér. Ő tudja, mit csinál.