A tékozló fiú nem azért indul haza, mert megbánta, amit tett, nem, mert hiányozik a család, az apja, nem szeretetből, nem őszinte bűnbánatból. Azért indul el, mert rádöbben arra, hogy jobb neki otthon. Még akkor is jobb lenne neki otthon, ha csak szolga lenne. Azzal a ténnyel szembesül, hogy egzisztenciálisan jobb neki az atyai házba, mint azon kívül.
Merjük feltenni a kérdést, merjünk szembesülni vele: jobb-e nekem az Istennel, mint az Isten nélkül? Egzisztenciálisan jobb-e nekem Vele, mint Nélküle? Ha jobb, akkor induljunk el Felé, aki válaszként részesíteni fog az Ő gazdagságából.
