"jelül karotokra": tegyétek meg!"szemeitek elé": hogy ezt kövessétek!"szívetekre és lelketekre": miért mondja két kifejezéssel? Mert az a legfontosabb, hogy teljesen áthasson. Fontosabb, mint a cselekedetek, ahogy meg van írva: "és a nevedben tettünk…
"felállunk": azaz elestünk. 'Mert nem az a baj, ha elesünk, hanem az, ha nem tudunk felállni.'"megállunk": szilárdabban, mint előtte, mert már nem félünk annyira az eleséstől.
Ez az ember az út szélén, az út mellett ült, és onnan kiabált. És Jézus megáll a szavára, és csak rá figyel. Mert Jézus számára mi sohasem vagyunk mellékesek (by-the-way), és nem vagyunk olyanok, akik mellett csak úgy elmenne.
Jézus ment elől Jeruzsálembe szenvedni és meghalni. Előttük ment, és előttünk megy, hogy minden zavarunk és félelmünk ellenére se veszítsük Őt szem elől.
Isten iránti hálánkat úgy tudjuk kifejezni, hogy tovább adjuk azt, amit kaptunk. Isten irántunk való szeretetének és nagylelkűségének meglátása arra kell, hogy indítson minket, hogy úgy tegyünk a többiekkel, ahogy Ő tesz velünk, ahogy meg van írva: "Nem kellett volna-e…
És Jézus elengedte, pedig meg van írva: "megszerette" (Mk 10, 21). Hogy megmutassa, hogy az igazi szeretet elengedi a másikat, és azt is megengedni neki, hogy ne a jobbat, sőt, hogy ne a jót válassza.