Jézus visszajelez nekik, de nem bántó. Megmagyarázza nekik az Írásokat és ezzel a történteket is. Ez megoldja az oktalanságukat. Mégis csak a kenyértöréskor ismerik meg Jézust, amikor együtt eszik velük. Ekkor érkezik meg a szívükbe. És Jézus bevárja a szívüket.
Jézus visszajelez, időről időre megmutatja, hogy milyenek vagyunk, de nem várja el, hogy hirtelen mások legyünk, hanem türelemmel van irántunk, abban segít, amiben vagyunk, hogy alakuljunk, és egyre inkább megismerjük Őt.
"És kiűzte az embert..." (I.Móz 3,24)
"Jöjj vissza, Kedvesem...!" (Én 2,17)
"És mondta az Úr Sámuelnek: ... mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a Királyuk." (I.Sám 8,7)
"Szeretet és hűség találkoznak..." (Zsolt 85,11)
"... aki pedig nem hisz, már elítéltetett, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (Jn 3,18)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
