esmondta

Talán leginkább úgy szoktuk olvasni ezt a részt, hogy többet-kevesebbet ad aszerint, hogy melyik milyen ügyes. Talán lehetne úgyis olvasni, hogy mindenkinek ad, és nem az a fontos, hogy mennyit, hanem hogy a képessége szerint, azaz úgy hogy jól tudja kamatoztatni. Nem a másikhoz…

Ne! Sőt: "szeressétek az ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik átkoznak, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, és imádkozzatok azokért, akik bántanak és üldöznek titeket, hogy a mennyei Atyátok fiai legyetek!" (Mt 5,44-45)

Mert Isten annyira figyel ránk, hogy szavak nélkül is megért minket.

Sámson feltárta Delilának az egész szívét, azaz elmondta neki, hogy miben áll a gyengesége, kiszolgáltatottá tette magát, és Delila visszaélt ezzel. Isten megmutatta nekünk az Ő gyengeségét, elmondott nekünk mindent, ahogy írva van: "mert mindent, amit Atyámtól hallottam,…

Azért nem engedi be őket, mert nem ismeri őket. Eszerint tehát nem az a kérdés, hogy mennyire vagyunk jók és mennyire rosszak, hanem hogy mennyire engedjük meg az Istennek, hogy megismerjen minket, hogy annak lásson, akik vagyunk, minden hibánkkal és mindazzal a jóval, ami megvan…