esmondta

Jézus az Örökkévalót legtöbbször úgy említi mint mennyei Atyám vagy Atyátok. Úgy néz Rá mint apára, de mégis nagyon sokszor kiteszi elé, hogy mennyei, ami azt sejteti, hogy Józsefre is így nézett. Jézus úgy nőtt fel, mint mi. Egy családban, ahol a szülei helyet adtak Neki,…

Korán kelt fel, hogy vegye és elvigye feláldozni a fiát. Nála már csak az volt gyorsabb, aki azért kelt fel és vette a fiát, hogy megmentse a haláltól, hiszen írva van: "felkelve pedig fogta a gyereket és az anyját éjszaka..." (Mt 2,14): éjszaka: azaz ő még a kora reggelt sem…

A sebeit, ahogy írva van: "nyújtsd ide kezdet és tedd az oldalamba" (Jn 20,27).

De Ő nem Ábrahámnak akar fiakat, hanem Magának, ahogy írva van: "hanem Istentől születtek" (Jn 1,13): ehhez viszont a mi együttműködésünk kell. Az, hogy befogadjuk és egyre inkább hasonlóvá váljunk a Fiához, Jézushoz.

Nem Jézust találták meg önmagában, hanem a szüleit és Jézust. Egy közösséget találtak, aminek része Ő is. Jézus közösségbe jött el, és ebbe a közösségbe mutatkozik meg. Talán ma is így szeretne láthatóvá válni. A mi közösségeinkben.

Áldotta Istent, mert az életét és az eseményeket szemlélve némasága ideje alatt megtelt hálával és áldással a szíve, és írva van: "a szív bőségéből szól a száj." (Lk 6,45)