Nehéz lefordítani, hogy mit is mond Jákob Ézsaunak a mondat végén, mondhatjuk, hogy "kedvesen fogadtál", vagy "kegyes voltál hozzám", akár úgy is fordíthatnánk, hogy "jóindulattal voltál irántam", vagy hogy "akartál engem". A lényeg, hogy Jákob Ézsau irgalommal teljes viselkedésében meglátta Istent. Ézsau, amikor megtudja, hogy Jákob sok idő után hazatér, elé megy, és "futott Ézsau, hogy köszöntse őt, megölelte, a nyakába borult, és megcsókolta." (I.Móz 33,4). És Jákob meglátta ebben Istent, akiről írva van: "és oda futott, és a nyakába borult, és megcsókolta." (Lk 15,20)