HTML

esmondta

Ez a blog Szentírási verseket és értelmezéseket tartalmaz.

Friss topikok

Linkblog

"Jöjj vissza, Kedvesem...!" (Én 2,17)

2018.10.19. 10:59 esmondta

"Jöjj, Urunk, Jézus!" (Jel 22,20)

Szólj hozzá!

"... mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Mk 10,17)

2018.10.18. 14:01 esmondta

Ha így fordításban olvassuk, akkor jön ki igazán, hogy mennyire abszurd ez a kérdés. A görög igét úgy is lehetne fordítani, hogy megörököljem az örök életet. Ez talán kicsit finomabb. A fordítások mégis jól mutatják a saját hozzáállásunkat, hogy mi hogyan is értjük ezt a kérdést. Mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet? Mintha az örök élet, a mennyország egy életműdíj lenne, amit el lehet nyerni. Ha az ember megfelelő dolgokat teljesít, jó ajánlókat szerez, akkor végül odaítélik neki. Igaziból kiérdemli majd.

Szerintem a mennyország nem díj, nem jutalom, amit meg lehet szerezni, inkább állapot. Egy kapcsolaton belüli állapot. A mennyország szerintem az, amikor megengedjük Istennek, hogy Önmaga legyen, és szeressen minket. Amikor egészen átengedjük magunkat ennek a szeretetnek. Ezért azt sem gondolom, hogy ez a halálunk után kezdődik el, hanem akkor, amikor elkezdjük engedni Istennek, hogy szeressen. Ez persze aztán megváltoztatja a másokkal való kapcsolatunkat is. Mégis abszurdnak tartom a kérdést, hogy mit kell tennem, hogy elnyerjem. Mert szerintem első sorban nem tevékenység, nem akarat, és nem nyeremény. Nem olyan, amit kiérdemlek. Szerintem sokkal inkább, elfogadás, megengedés és elengedés.

Én inkább talán úgy kérdezném: Jézus, hogyan engedhetném magamhoz közelebb a Papád szeretetét?

Szólj hozzá!

"Az egész föld bírája ne szolgáltatna igazságot?! (I.Móz 18,25)

2018.10.11. 14:30 esmondta

Ábrahám azt kéri Istentől, hogy ne pusztítsa el a jókat a gonoszokkal együtt. Erre vonatkozóan teszi fel ezt a kérdést, és Jézus válaszol neki, és azt mondja: Távol legyen tőlem, "mert a konkolyt szedve, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is!" (Mt 13,29)

Jézus ezzel a példázattal megmutatja, hogy Istennek van gondja erre. Nem söpri el és nem vágja ki az igazakat a gonoszokkal együtt. Sőt, inkább eltűri a gonoszok jelenlétét, minthogy kockáztassa, hogy az igazak is elpusztuljanak a gonoszokkal.

Szólj hozzá!

"Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám és igyon! Aki hisz bennem, ..., annak belsejéből élő víz folyói ömlenek." (Jn

2018.10.10. 10:44 esmondta

"élő víz folyói": mások számára. 

Szólj hozzá!

"... mert jól tudja a mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van." (Mt 6,32)

2018.09.23. 16:37 esmondta

Hiszen kezdettől fogva gondoskodik is róla. Arról, hogy mit együnk, ahogy írva van: "és növesztett az Úr, az Isten a földből mindenféle fát, látványra szépet, és eledelnek jót." (I.Móz 2,9) És arról, hogy mibe öltözködjünk, ahogy írva van: "és az Úr, az Isten bőrruhát készített a férfinak és a feleségének, és felöltöztette őket." (I.Móz 3,21)

Szólj hozzá!

"Ha nem látom kezein a szegek nyomát..." (Jn 20,25)

2018.07.03. 23:54 esmondta

Ha nem mutatod meg nekem, ha nem látom a sebeidet, a gyengeséged és gyengédséged nyomát. Ha nem látom a fájdalmadat, a sebezhetőségedet, a szereteted nyomát, nem tudok hinni Benned.

Szólj hozzá!

"... mert erős, mint a halál, a szeretet..." (Én 8,6)

2018.06.04. 11:01 esmondta

És Isten szeretete még erősebb is, mint a halál. Mert Ő inkább azt választotta, hogy megölhetjük, és meghal, mint azt, hogy ne szeressen minket, hogy ne akarjon velünk lenni.

1 komment

"A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett." (Zsolt 118,23)

2018.04.25. 10:29 esmondta

Lehet olyan az életünkben, vagy a személyiségünkben, amit legszívesebben kivetnénk, azt szeretnénk, ha nem lenne. Isten pedig szegletkővé teheti ezeket. Ő építhet rájuk.

Szólj hozzá!

"Íme, az Ember!" (Jn 19,5)

2018.03.31. 05:46 esmondta

Pilátus az elítélt, megkorbácsolt, kigúnyolt Jézusra mutatva akár azt is mondhatta volna: Íme, az Isten!

Szólj hozzá!

"És mondta az Úr Sámuelnek: ... mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a Királyuk." (I.Sám 8,7)

2018.03.30. 13:12 esmondta

Ahogy írva van: "Nekünk nincs királyunk, csak császárunk!" (Jn 19,15).

Szólj hozzá!

"Szeretet és hűség találkoznak..." (Zsolt 85,11)

2018.03.28. 23:02 esmondta

Jézus és az Anyukája találkoznak úton a Golgota felé.

Szólj hozzá!

"... Istennel egyenlő." (Fil 2,6)

2018.03.27. 21:58 esmondta

Van olyan fordítás, ami azt mondja, hogy "olyan, mint Isten".

Ezzel kísértett a Sátán, hogy egyenek és legyenek olyanok, mint Isten. És mennyire mélyen bennünk van, hogy olyanok legyünk, mint Isten. Leginkább persze hatalmasak, erősek, ellenállhatatlanok szeretnénk lenni. Uralmat szeretnénk. Vezetők lenni, vagy sikeresek, elismertek, vagy tökéletesek és boldogok, egy teljes élettel. Olyanok, mint amilyen isten mi lennénk. Mert Isten Jézusban megmutatta, hogy Ő nem ilyen. Hogy Neki ez nem fontos. Hogy Neki nem számít, hogy olyan, mint Isten, hogy egyenlő Istennel, hogy Ő az Isten. Isten Jézusban megmutatta, hogy Ő mennyire más, mennyire más, mint mi, mennyire más, mint ahogy elképzeljük, és mennyire más, mint mi lennénk. Jézusnak nem annyira volt fontos, hogy Ő Istennel egyenlő, és emberré lett. Mert Istennek más fontos, nem az, hogy Isten. Istennek mi vagyunk fontosak.

Szólj hozzá!

"... aki pedig nem hisz, már elítéltetett, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (Jn 3,18)

2018.03.19. 22:26 esmondta

Azaz, az az ítélet, hogy nem hitt. Jézus azt mondja, hogy már el van ítélve. Nem azt mondja, hogy majd eljön, és megbünteti, hanem hogy már kb olyan annak, aki nem hisz, mint aki büntetésben él. Mert Jézusban hinni jó. Nem hinni Benne pedig hiány, üresség, olyan, mint büntetésben, ítéletben élni.

Ha hiszünk Jézusban, ha egyre inkább ismerjük Őt, ha megértjük, hogy mit jelent, hogy Isten annyira szeretett minket, hogy Jézust adta nekünk, hogy mekkora ajándék Jézus, akkor megértjük, mennyire rossz nem hinni Benne, hogy mennyire üres az élet Nélküle. És akkor megértjük, hogy mit jelent, hogy aki nem hisz Benne, már elítéltetett.

1 komment

"Ahogy felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy..." (Jn 3,14)

2018.03.05. 22:54 esmondta

A pusztában azt gondolták, hogy azért vannak a kígyók, és azért kell meghalniuk, mert Isten ezt akarja, mert Isten megbünteti őket. Azt gondolták Istenről, hogy Isten olyan, aki azt akarja, hogy meghaljunk, mert rosszak voltunk. Ezt a rézkígyót azért tűzte fel Mózes, hogy jel legyen, annak a jele, hogy Isten nem akarja, hogy meghaljunk. Kígyók vannak, de nem azért, mert Isten meg akar büntetni. Ha valaki ezt elhitte, az ránézett, és meggyógyult. Így emelte fel Mózes a kígyót a pusztában, Isten szeretetének jeleként. Annak jeleként, hogy Isten meg akar gyógyítani. Így emelték fel Jézust is, Isten szeretetének a jeleként. Ha valaki ezt elhiszi, és ránéz Jézusra a kereszten, akkor meglátja, hogy milyen Isten igazából.

1 komment

"Megdobbantottad a szívemet..." (Én 4,9)

2018.02.20. 22:42 esmondta

Nehéz igaziból lefordítani a héber igealakot. Van, aki úgy fordítja, hogy "elbűvöltél", van, aki úgy, hogy "felbátorítottál". Sőt, olyan is van, aki azt mondja, hogy "megsebesítetted a szívem", vagy "megzavartál". Van, aki amellett érvel, hogy az igealak miatt igaziból a "szív elvételét" jelenti, és minthogy az Ószövetségben a "szív" inkább a gondolatok, és nem annyira az érzelmek központja, így lehetne úgy fordítani, hogy "elvetted az eszem", amitől bizonyos kontextusban nincs is olyan messzi az "elloptad a szívemet". Minthogy az Énekek énekében szerepel a vers, talán mindegyik fordítás elfogadható, még a "megsebesítetted a szívem"-et is. Bár kezdetben azt gondoltam, hogy ez csak ezt a megdobogtatást jelenti, amikor meglátjuk, akit szeret a szívünk, vagy amikor a szemünkbe néz, vagy ilyesmi. Most talán egyre inkább azt gondolom, hogy ez egy nyitottságot jelent. Hogy megnyitottam előtted a szívem, és engedem, hogy a tekinteted, a szavaid, a viselkedésed, az öltözködésed megérintse. Talán úgy is fordítanám, hogy "megérintetted a szívemet". És ez lehet jó, lehet bátorító, elbűvölő, de lehet fájdalmas is. Ugyanaz a nyitottság, ami megengedi a másiknak, hogy szeressen, kitesz annak is, hogy fájdalmat okozzon. És ez a kettő mindig együtt jár. Nem lehet úgy elfogadni a másik szeretetét, hogy ne tegyem ki magamat annak, hogy fájdalmat is okozhat.

És ugyanezt mondja Isten: "megérintetted a szívemet", és Ő is felvállalja ezt a rizikót. Engedi, hogy megérintse Őt a szeretetünk, a szavaink, a tekintetünk és a fájdalmunk, és kiteszi Magát annak, hogy bántsuk, hogy akár keresztül is szúrjuk a szívét. És nemcsak ténylegesen a kereszten, hanem átvitt értelemben is. Jézus szívét is tör járta át, minden értelemben. Megérintethetjük a szívét, és nem zárkózik el.

1 komment

"Mit kerestek?" (Jn 1,38)

2018.01.31. 23:11 esmondta

Téged, Jézus, ahogy írva van: "mindenki Téged keres!" (Mk 1,37) Téged, Jézus, a Te szeretetedet, a Te vigasztalásodat és békédet, a Te személyedet. Téged.

1 komment

"Kezdetben..." (Jn 1,1)

2017.12.25. 23:28 esmondta

Két kezdet van:

"Kezdetben": amikor Isten létre hívta a világot, és "kezdetben": amikor megtestesült a világba.

Két kezdete van az életemnek:

"Kezdetben": amikor Isten létre hívott engem, és "kezdetben": amikor először megszólított, és megtestesült a kapcsolatunkba. Személlyé lett számomra.

Szólj hozzá!

"Íme, te meddő vagy, és nem szültél!" (Bír 13,3)

2017.12.19. 21:22 esmondta

Megjelenik Isten angyala ennek az asszonynak, köszönni se köszön neki, hanem egyenesen a szemébe mondja, hogy meddő, majd újra elmondja más szavakkal. Nem nehéz elképzelni milyen fájdalmas lehetett ez neki, abban a kultúrkörnyezetben pedig még szégyen is. És jön egy idegen, aki még egyszer, hangsúlyosan ezzel szembesíti. Mondhatnánk, hogy milyen bunkó, milyen tapintatlan Isten angyala. Mégis van valami ebben az egyenességben. Nem beszél mellé, nem köntörfalaz. A valóságot mondja. Még nem is köszön. Annyit mond csak: "nézd, Te meddő vagy, és nem szültél..." Mintha azt mondaná: azért jöttem, hogy arról beszéljek, ami a legfontosabb neked. Minden más ehhez képest másodlagos.

Néha talán úgy vagyunk mi is másokkal, hogy nem merünk az igazán fontos dolgokról beszélni, mert fájnak, vagy mert szégyelljük. Vagy egyszerűen csak azt gondoljuk, hogy megbántanánk vele a másikat, ha szóba mernénk hozni. Pedig lehet, hogy segítene, ha beszélhetne róla, ha beszélgetnénk róla.

És talán néha így vagyunk Istennel is, hogy inkább udvariasak és jól neveltek próbálunk lenni, ahelyett, hogy megmutatnánk Neki, ami bennünk van, ami fáj, ami igazán fontos. Pedig ha Isten angyala nem félt ilyen nyersnek lenni, ha nem szégyelli Magát Isten, hogy ilyen angyalt küld, akkor talán az sem bántaná, ha egészen őszinték lennénk Vele, ha azt mondanánk, ami van, akkor is, ha bántónak tűnik, vagy olyan, amit nem illik mondani, érezni. Sőt, talán még örülne is neki, hogy végre arról beszélünk, ami igazán fontos.

Szólj hozzá!

"... mert ők megvigasztaltatnak." (Mt 5,4)

2017.11.04. 16:24 esmondta

Milyen jó lenne, hogy ha amikor szomorúak vagyunk, csak leülnék Jézus mellé, és azt mondanánk Neki: azt ígérted, hogy megvigasztalsz. Hogyan vigasztalsz meg most? És engednénk, hogy teljesítse, amit ígért, és megvigasztaljon.

Szólj hozzá!

"... mert látni fogjuk Őt, amint van." (1Jn 3,2)

2017.11.02. 14:51 esmondta

Látni fogjuk Istent, annak, aki. Nem annak fogjuk látni, amit megtanultunk, hogy Ő olyan, és nem is úgy fogjuk látni, ahogy elképzeltük. Hanem olyannak fogjuk látni, amilyen Ő valójában. Istent annak látni, aki, ez a mennyország.

Szólj hozzá!

"Ezt felelték neki..." (Mt 21,41)

2017.10.11. 23:25 esmondta

Jézus amikor a gonosz szőlőmunkásokról mond példázatot, nem fejezi be a példázatot, hanem (legalábbis Máténál) megkérdezi a hallgatóságot, és ők fejezik be a történetet. Ők azt felelték Neki, hogy a gonoszokkal gonoszul elbánik majd. Talán mi is ezt válaszolnánk, mert ez lenne igazságos, vagy jogos, vagy logikus. Ám ha Jézus egy pár mondattal korábban, például a szolgák megölése után kérdezte volna meg, hogy akkor most mit tesz a gazda, biztos nem válaszolták volna azt, hogy elküldi a fiát. Talán senki nem gondolná, hogy jó ötlet a szolgák megverése, megölése után a fiát odaküldeni, de a gazda így gondolta, és így tett. Ő mást gondolt logikusnak.

Jézus, miután megöltük, eljött hozzánk megint, de nem bánt el a gonoszokkal. Senkivel nem bánt el. Senkit nem bántott.

Jézus, mondd, amikor az Atyád eljön, mit tesz majd velünk, akik bántottunk Téged és a Tieidet! Hogy fejezi be Ő a történetet?

Szólj hozzá!

"... aki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt mennyei Atyám előtt." (Mt 10,33)

2017.09.27. 15:21 esmondta

Ha megtagadjuk Jézust mások előtt, az Atyja előtt sem tudunk mást mondani. Nem lehet, hogy mások előtt úgy viselkedünk, mintha nem ismernénk Jézust, az Atyja előtt pedig, mintha barátok lennénk. Ha mások előtt megtagadjuk Jézust, az Atyja előtt is megtagadjuk majd. És ha mi megtagadjuk Őt, akkor Ő mit tud tenni? Ha mi azt mondjuk az Atyjának, hogy nem ismerjük Őt, nem vagyunk barátok, nem akarjuk Őt, akkor Ő hogyan mondhatna mást? Hogyan mondhatná, hogy de barátok vagyunk, ha egyszer mi már úgy döntöttünk, hogy nem vagyunk azok... Ha mi megtagadjuk Őt az emberek előtt és az Ő Atyja előtt, akkor Jézus elfogadja a döntésünket.

Szólj hozzá!

"Ó, Asszony...!" (Mt 15,28)

2017.08.21. 19:25 esmondta

Nem csak asszony, hanem anya. Ha csak asszony lett volna, talán el tudta volna küldeni Jézus, talán megértettette volna vele, hogy neki nem tud segíteni, de anya volt. Nem sok esélye maradt Jézusnak. Így inkább Ő értette meg az asszonyt. És megértette, hogy nem számít, hogy kinek a gyereke.

Szólj hozzá!

"Mert most tükör által..." (1Kor 13,12)

2017.07.26. 22:37 esmondta

Most Istent is csak "tükör által"  látjuk. Mi ez a tükör, amiben megláthatjuk őt? A másik személy, hiszen írva van: "képére és hasonlatosságára" (I.Móz 1,27).

Szólj hozzá!

„…jött az ellensége és konkolyt vetett a búza közé…” (Mt 13,25)

2017.07.24. 08:27 esmondta

Vannak, akik azt mondják, hogy a konkoly pozitív hatással van a búzára, hogy a konkoly jelenlétében a búza 20-50%-kal is nagyobbra nőhet.

Eszerint bár az ellenség rosszat akart, igaziból a gazdát, az urat segítette. És szerintem ez a valóság is. A Sátán rosszat akar, Isten és az ember ellensége. Ám ha engedünk Istennek, akkor végül kiderül, hogy minden rossz, még a saját bűneink is, abban segítenek, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Hogy növekedjünk az Ő szeretetében: abban, ahogy szeret minket; és abban, ahogy mi szeretjük Őt.

Szólj hozzá!