esmondta

Most. Nemcsak eljön, hanem már velünk van. Jelen van az életünkben, a mindennapjainkban.  Mellettünk áll, és velünk van.

Boldog, mert hitt benne, és kivárta, és nem keresett mást. Így Isten be tudja teljesíteni rajta ígéretét, és boldog lesz, mert Isten a javunkat és a boldogulásunkat akarja.

Tényleg azzal kezdődik, hogy adunk? Pedig úgy tűnik, mi kaptunk elsőként, hiszen meg van írva: "mert Ő előbb szeretett minket" (1 Jn 4, 19). Az adás, ajándékozás tesz minket képessé az elfogadásra. És a továbbadás mélyíti bennünk az elfogadást is. Akkor tudjuk…

Jézus csak jót tett, mégis boldognak mondja azt, aki nem botránkozik meg Benne. Eszerint még az is nehezünkre eshet, hogy azt elfogadjuk, ha valaki csak jó.Boldog, aki nem botránkozik meg Jézusban, hanem elfogadja annak, Aki.

Mert nem megígérni nehéz, hanem megtenni.Muszáj erőt vennünk magunkon, és elindulni, mert az Isten soha nem lesz erőszakos. És ha most nem indulunk el, akkor félő, hogy holnap sem fogunk. És végül annak ellenére, hogy őszintén szerettük volna megtenni az Atya akaratát, mégiscsak…

Jézus első sorban nem választ vár, hanem őszinteséget. Akkor válaszol nekünk, ha őszinték tudunk lenni, ha őszintén keressük a válaszát, ha nyitottak vagyunk elfogadni, és ha képesek vagyunk belátni az önámításainkat, lavírozásainkat.

"eladja mindenét":de nem azért, hogy megmutassa, hogy mindentől szabad tud lenni, hanem azért, hogy megszerezze azt, amiért minden mást is gyűjtött. Azt, amit már nem eladnia kell, hanem megőrizni."megveszi a földet":a földet, és nem a kincset. A földet veszi meg,…