A héberben a -ba/-be, -ban/-ben prepozíció van, azaz sziklába emel fel engem. Ami azért szép, mert a zsoltáros máshol azt mondja: "Istenem a sziklám" (Zsolt 18,3). Azaz Isten Önmagába emel be, hogy elrejtsen minden veszedelemtől, hogy egészen körbe vegyen minket.
Nem muszáj könnyezve vetni, de ha sírunk is, ha csak szomorúsággal tudunk vetni, akkor se tegyünk le róla, mert életünk termékenysége örömet hoz. A szomorúságunk, bánatunk, fájdalmunk is hozhat életet, és ezzel örömet az életünkbe.
Azaz előtte felhívta az apostolokat is Magához a hegyre, az imájának a helyére, az Atyával való kapcsolatába. Jézus mielőtt elküldi az apostolait nem erkölcsi vagy teológiai tanítást ad nekik, hanem valahogy bevonja őket az Atyával való kapcsolatába. Ugyanúgy ahogy halála…