Ha így fordításban olvassuk, akkor jön ki igazán, hogy mennyire abszurd ez a kérdés. A görög igét úgy is lehetne fordítani, hogy megörököljem az örök életet. Ez talán kicsit finomabb. A fordítások mégis jól mutatják a saját hozzáállásunkat, hogy mi hogyan is értjük ezt a kérdést. Mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet? Mintha az örök élet, a mennyország egy életműdíj lenne, amit el lehet nyerni. Ha az ember megfelelő dolgokat teljesít, jó ajánlókat szerez, akkor végül odaítélik neki. Igaziból kiérdemli majd.
Szerintem a mennyország nem díj, nem jutalom, amit meg lehet szerezni, inkább állapot. Egy kapcsolaton belüli állapot. A mennyország szerintem az, amikor megengedjük Istennek, hogy Önmaga legyen, és szeressen minket. Amikor egészen átengedjük magunkat ennek a szeretetnek. Ezért azt sem gondolom, hogy ez a halálunk után kezdődik el, hanem akkor, amikor elkezdjük engedni Istennek, hogy szeressen. Ez persze aztán megváltoztatja a másokkal való kapcsolatunkat is. Mégis abszurdnak tartom a kérdést, hogy mit kell tennem, hogy elnyerjem. Mert szerintem első sorban nem tevékenység, nem akarat, és nem nyeremény. Nem olyan, amit kiérdemlek. Szerintem sokkal inkább, elfogadás, megengedés és elengedés.
Én inkább talán úgy kérdezném: Jézus, hogyan engedhetném magamhoz közelebb a Papád szeretetét?
