Nem a pihenéssel van baj, hiszen meg van írva: "Hiába korán kelnetek, későn feküdnötök, küszködéstek kenyerét enni, ad Ő alvó szeretteinek" (Zsolt 127, 2). Mire mondja az Úr mégis azt, hogy esztelen? Arra, hogy a gazdag ember nem akar tovább tevékenyen élni, hogy a semmit tevést választja. Megelégedni azzal, amim van, aki vagyok, amilyen vagyok, nem akarni tovább küszködni, tovább gyarapodni, tovább gazdagodni - ez az esztelenség.
Kell tudni megállni, kell tudni tétlennek lenni, kell tudni várni és kell tudni örülni és élvezni azt, amink van, de soha sem szabad feladni azt a vágyunkat, hogy lehetünk többek, hogy még mindig gyarapodhatunk és növekedhetünk.
