Bár kétség kívül azért vezetnek hatalmasságok elé, hogy elpusztítsanak, hogy ellehetetlenítsenek. Jézus mégsem erről beszél, hanem arról, hogy azért, hogy tanúságot tegyünk.
Lehet, úgy tűnik, hogy sehova sem haladunk, hogy nem jutunk előrébb, nem tudunk építeni, csak a megszégyenítés és az ellehetetlenítés az osztályrészünk. Ne szomorodjunk el miatta, és főképp ne adjuk fel a szégyenünket, lehet, hogy ez az igazi tanúságunk, ez az igazi építésünk és haladásunk, ahogy meg van írva: "Én féreg vagyok, nem ember, ember szégyene, nép megvetettje. Mindenki, aki lát engem, kigúnyol, lebiggyesztik ajkukat és csóválják a fejüket." (Zsolt 22, 7-8)
