Azaz gondoskodjatok róla négy napig, és csak utána vágjátok le. Nem szabad azonnal levágni, ahogy megveszik, mert akkor nem az övék igazán. Ha gondoskodnak róla, ha velük van, ha őrzik, még ha csak pár napot is, akkor tényleg az övékké válik. Akkor a sajátjukat áldozzák fel, adják oda.
Ez a rész arra hív, hogy azt adjuk oda, ami a mienk. Hogy az a legértékesebb ajándék, amit mi gondoztunk, amit mi őriztünk, még akkor is, ha nem a házunkban, de a szívünkben.
"És kiűzte az embert..." (I.Móz 3,24)
"Az egész föld bírája ne szolgáltatna igazságot?! (I.Móz 18,25)
"... mert jól tudja a mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van." (Mt 6,32)
"Ha nem látom kezein a szegek nyomát..." (Jn 20,25)
"És mondta az Úr Sámuelnek: ... mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a Királyuk." (I.Sám 8,7)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
