Így találkozunk mi is az Istennel. Meg kell várnunk, míg elvonulnak bennünk az aktuális problémáink, és a barátainké, a félelmeink, az érzelmeink, a dühünk, az aggályaink, az emlékeink, a fájdalmaink. Akkor is meg kell várnunk, ha úgy tűnik, elsöpör, felráz vagy feléget mindent. Hogy mindezek után megérkezzen bennünk a csönd, és benne helye legyen az Istennek, hogy ebben a csendben megszólalhasson Ő.