Isten előtti leborulásunk azt jelenti, hogy kinyitjuk a szemünket. És megengedjük Istennek, hogy olyannak mutassa a világot, amilyennek Ő szeretné, esetleg másmilyennek, mint ahogy magunktól látnánk.
Bálám azért ment, hogy megátkozza Izraelt, de leborult Isten előtt, és kinyitott szemeit, és ezt látta: "mily szépek a sátraid, Jákob" (IV.Móz24,5).
