Pál arra mutat rá, hogy nemcsak azért tartozunk hálaadással, amit az Isten értünk tesz meg, hanem a másikért, a másik növekedéséért, jóságáért is. Ez nemcsak azért jó, mert feloldja bennünk az irigységet, hanem mert megerősíti bennünk azt az örömet is, ami Isten öröme a másik felett, ahogy meg van írva: "Örülni és örvendezni pedig szükséges..." (Lk 15,32)
"Mindig hálaadással tartozunk Istennek értetek..." (2Tessz 1,3)
2012.08.27. 22:58 esmondta
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr54736258
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
natanael83 2012.08.28. 21:43:37
..és hogy együtt tudjunk sírni a sírókkal és együtt tudjunk örülni az örvendezőkkel, és erre csak a Lélekkel teli szív képes