Mária Erzsébet köszöntésére mondja ezt, amiben Erzsébet őt mondja áldottnak. És Mária nem fényezi magát, de nem is kisebbíti. Egyszerűen csak nem önmagát helyezi a középpontba, nem önmagáról kezd el beszélni, hanem az Istenről. Számára nem arról szól a történet, hogy ő milyen jó, hanem hogy az Isten milyen jó. Azt látja, hogy az Isten milyen nagy dolgot tesz, akár általa is.
"Magasztalja lelkem az Urat!" (Lk 1,46)
2012.12.22. 22:34 esmondta
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr664978021
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
