Az, hogy várták a vőlegényt, nem jelentette azt, hogy nem aludhattak. Nem virrasztották végig az éjszakát. De álmukban is meghallották a vőlegény közeledésének előhangját. Talán ilyen a mi Istenvárásunk is. Nem az a fontos, hogy alszunk-e, hogy mit teszünk, hanem hogy a különböző tevékenységünkben érzékenyek vagyunk-e arra, hogy észrevegyük, meghalljuk az Úr közeledését.
"... és elaludtak." (Mt 25,5)
2013.01.19. 00:59 esmondta
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
"... ismersz engem?" (Jn 1,48)
-
"Ha nem látom kezein a szegek nyomát..." (Jn 20,25)
-
"A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett." (Zsolt 118,23)
-
"És mondta az Úr Sámuelnek: ... mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a Királyuk." (I.Sám 8,7)
-
"Ahogy felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy..." (Jn 3,14)
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr535026496
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
