Az ember Istenhez képest semmi. Isten mellett, aki az egész univerzumot teremtette, az Ő hatalmassága mellett olyanok vagyunk, mintha nem is lennénk. Talán nem ez a kérdés, hanem az, hogy ki ez az Isten, akinek mégis fontosak vagyunk? Ki ez az Isten, aki ennyire gondunkat viseli, ennyire törődik velünk? Ki az az Isten, aki annyira tart minket, hogy meglátogat? Ki az az Isten, aki nem semminek lát, hanem név szerint számon tart és ismer minket?
"Mi az ember, hogy megemlékezel róla, és az emberfia, hogy meglátogatod?" (Zsolt 8,5)
2013.10.08. 23:50 esmondta
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
"... ismersz engem?" (Jn 1,48)
-
"Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé..." (Mt 10,16)
-
"Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám és igyon! Aki hisz bennem, ..., annak belsejéből élő víz folyói ömlenek." (Jn
-
"... aki pedig nem hisz, már elítéltetett, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (Jn 3,18)
-
"Ahogy felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy..." (Jn 3,14)
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr945558075
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
esmondta 2014.12.08. 22:41:26
Más értelmezés:
"Mi az ember, hogy megemlékezel róla,
és az emberfia, hogy meglátogatod?"
Mi az ember, hogy nemcsak, hogy meglátogatod, de Te, az örök Isten, emberré lettél érte?
"Mi az ember, hogy megemlékezel róla,
és az emberfia, hogy meglátogatod?"
Mi az ember, hogy nemcsak, hogy meglátogatod, de Te, az örök Isten, emberré lettél érte?
