(Egészen pontosan fordítva: "felemelte tekintetét a tanítványaira...")
Tényleg boldogok vagyunk?
Biztos ilyenek is volta a tanítványai: csórók, olyanok, akik mindig valami többre, mélyebbre, igazabbra vágynak, olyanok, akiket megérint mások fájdalma, az igazságtalanság, és olyanok, akik még akkor is vállalják a meggyőződésüket, ha kigúnyolják vagy kirekesztik őket ezért. És Jézus rájuk néz, ránk néz, és boldognak látja őket, minket. Talán szerencséseknek. (És azok is vagyunk.)
"Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé..." (Mt 10,16)
"... visszatért..." (Lk 17,15)
"És kiűzte az embert..." (I.Móz 3,24)
"És mondta az Úr Sámuelnek: ... mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a Királyuk." (I.Sám 8,7)
"Szeretet és hűség találkoznak..." (Zsolt 85,11)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
