Nem a nevét mondja, hanem azt, hogy akit szeretett Jézus. Jézus minden tanítványát szerette. Ennek a tanítványnak viszont ez lehetett a legfontosabb, ez adhatta meg a legmélyebb identitását. Jobban kifejezte, hogy ki ő, ha azt mondja, hogy az, akit Jézus szeret, mintha a nevét mondja. Lénye legközepét az adta, hogy Jézus szereti őt, és ehhez képest minden másodlagossá vált. Talán ez adhatott arra is erőt neki, hogy ott álljon és ott maradjon a kereszt alatt Jézussal (Jn 19,26), hogy merjen bármit megkérdezni Tőle (Jn 13,25), vagy hogy felismerje Őt a feltámadása után (Jn 21,7).
"... tanítványhoz, akit Jézus szeretett." (Jn 20,2)
2016.03.31. 13:36 esmondta
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
"Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé..." (Mt 10,16)
-
"... mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Mk 10,17)
-
"Az egész föld bírája ne szolgáltatna igazságot?! (I.Móz 18,25)
-
"... mert jól tudja a mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van." (Mt 6,32)
-
"... mert erős, mint a halál, a szeretet..." (Én 8,6)
A bejegyzés trackback címe:
https://esmondta.blog.hu/api/trackback/id/tr78548660
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
