esmondta

Nagyon sokat beszélünk másokról, különösen sokat mások hibáiról, bűneiről. Jézus nem arra hív, hogy ezt ne tegyük, nem arra, hogy úgy csináljunk, mintha nem lennének, de arra, hogy ne egymással beszéljük ki a másikat, hanem vele beszéljünk, azzal, aki vétkezik.…

A rossz cselekedetek elidegenítenek Istentől. Hiába imádkozunk, olvasunk Szentírást, oktatunk másokat, ha cselekedeteink gonoszak, elidegenedünk Istentől.

Jézus tanítványainak az volt az ismertetőjele, hogy ettek és ittak. Sokszor úgy tűnik, ma is ez. Ez csak akkor nem szomorú, ha nem Jézus nélkül teszik, ahogy meg van írva: "böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a Vőlegény?" (Lk5,34) Honnan tudjuk, hogy Jézus velünk…

Lukács nem írja le, hogy mit mondott Jézus, hogy mire tanította a tömeget. Hogy megértsük belőle, hogy nem az a fontos, hogy Jézus mit mond a tömegeknek, hanem az, hogy mit mond nekünk, személyesen, ahogy meg van írva: "... és mondta Simonnak: evezz a mélyre..." (Lk5,4)

Azt mondja a szöveg, hogy minden egyes személyre. És azt mondja, hogy a kezeit, azaz mindkettőt. Jézus minden egyes beteggel személyesen találkozott, és tette rájuk mind két kezét. Ezek az emberek azért gyógyultak meg, mert személyesen találkoztak Jézussal. Mert Jézus megérintette…

A hetedik napon, azaz szombaton.Hogyan pihent meg? A teremtményeivel együtt, ahogy meg van írva: "és tanította őket szombatonként" (Lk4,31).

Van, hogy égő Istenhez tartozni, mert nem azt mondja, amit hallani szeretnénk. Nem olyan tanácsot ad, amit könnyű lenne mások előtt vállalni. Mert nem olyan, amilyennek látni szeretnénk, vagy amilyennek szívesen mutatnánk. Megalázott, kigúnyolt Istenünk van, mi miért lennénk…